Kodály Zoltán Kállai Kettős
chevron_right Közel 31 éves csúcson az infláció az OECD-ben 2022. 03. 07., 10:25 Frissítve: 2022. 07., 10:24 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6, 6 százalék után. A januári adat közel 31 éve, 1991 februárja óta a legmagasabb, ami részben annak a következménye, hogy Törökországban 48, 7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Törökországot nem számítva az OECD-országok inflációja 5, 8 százalék volt januárban a decemberi 5, 5 százalék után. Az energiahordozók árnövekedése az OECD-országokban 26, 2 százalékra gyorsult a decemberi 25, 7 százalékról, az élelmiszeráraké pedig 6, 7 százalékról 7, 5 százalékra. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció januárban 5, 1 százalék volt, 1992 decembere óta a legmagasabb a decemberi 4, 7 százalék után. Az OECD-országokban tavaly átlagosan 4 százalék, 2000 óta a legmagasabb volt az infláció, jóval magasabb a 2020. évi 1, 4 százaléknál.
A tavalyi 3, 3 százalékos áremelkedésen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7, 2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6, 9, a szolgáltatásoké 2, 9, a tartós fogyasztási cikkeké 1, 4, a háztartási energiáé 0, 3 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3, 8 százalékkal emelkedtek.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2, 7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0, 3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3, 3 százalékkal nőttek az árak – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3, 9 százalékról az év végére ismét 4, 0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett. Az elemzők 2, 7-2, 8 százalékos decemberi inflációra számítottak. Az élelmiszerek ára 4, 9 százalékkal emelkedett az előző havi 6, 2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0, 5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11, 8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az étolaj ára 13, 7, a cukoré 11, 7, a munkahelyi étkezésé 10, 2, a párizsi, kolbászé 7, 8, a liszté 6, 8 százalékkal emelkedett.
Várható nyugdíjemelés 2020-ban: ennyivel több plusz nyugdíjra számíthatnak 2020. január 1-től a nyugdíjasok Magyarországon. Rendkívüli nyugdíj kiegészítés és visszamenőleges nyugdíjemelés is várható 2020-ban, hiszen az elmúlt években számos támogatást kaptak az idősek. Kérdés, hogy a nyugdíjemelés 2020. évi mértéke mire lesz elég, hiszen az árak is hónapról-hónapra növekednek. A kormány eldöntötte, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az infláció mértékével emeli 2020. január 1-től a nyugdíjak értékét, mi pedig kiszámoltuk, hogy ez átlagosan mekkora nyugdíjemelést jelenthet az idős emberek számára. Közérthetően foglaljuk össze azokat a befolyásoló tényezőket, melyek hatással vannak 2020-ban a nyugdíjemeléssel kapcsolatos kormányzati döntésekre. A nyugdíjtörvény alapján minden év januárjában annyival szükséges emelni a nyugdíjak aktuális összegét, amennyi az infláció várható értéke lesz. Ez alapján 2020. január 1-től várhatóan minden nyugdíjas 2, 8 százalék os nyugdíjemelésre számíthat, azaz az infláció tervezett mértékével fog a nyugdíjak összege emelkedni.