Kodály Zoltán Kállai Kettős
Az adatbázis a jelenleg a megyei levéltárakban őrzött összes, 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyv adatait tartalmazza. Mindez azonban az akkori teljes magyarországinál értelemszerűen jóval szűkebb merítési bázis, lévén a trianoni békediktátum folyományaként az 1920 utáni Magyarország az I. világháborús országterület nagyjából egyharmadát foglalja csak magában. A jelenleg a levéltárainkban őrzött anyakönyvek pedig csupán e Csonka-Magyarország területét fedik le, a határokon túlra került országrészek adataiból alig néhány község kerülhetett be ezen adatbázisba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes települések halotti anyakönyvei nem tartalmazzák az adott község vagy város összes áldozatát. Ahol volt lehetőség egyéb kutatások eredményeivel összevetni az anyakönyvekét, az a tapasztalat, hogy a halotti anyakönyvekbe egy-egy település teljes veszteségének harmada, jobb esetben fele került csak bevezetésre. Mindemellett gyakori egy-egy áldozat többszöri anyakönyvezése is, amit a feldolgozómunka közben igyekeztünk kiszűrni.
A Verlustliste (veszteséglista, veszteséglajstrom) a Nagy Háború ( első világháború) idején a Császári és Királyi (K. u. K. ) Hadsereg Hadügyminisztériuma által szinte napi rendszerességgel kiadott jelentéssorozat volt. A jellemzően 40–80 oldalas füzetek (összesen több, mint 39 000 oldal) a tisztek, az egyéves önkéntesek, majd a legénységi állomány veszteségeit tartalmazzák a katonai névsorokban. 1914–1915-ben ezen jelentések pótlásokat és kiegészítéseket is tartalmaztak, 1915-től a füzetek végén kiegészítéseket és javításokat tettek közzé. Az anyag az Monarchia teljes területéről (Csehország, Galícia, Tirol, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Ausztria stb. ) besorozott katonák adatait tartalmazza, a füzetekben jellemzően a következő adatok szerepelnek: név, rang, katonai egység neve, illetőségi hely, születés éve és a "veszteség típusa". Ez utóbbi lehet elhalálozás (általában dátummal), sérülés, hadifogságba esés (sokszor hellyel együtt). A Verlustlisté vel párhuzamosan futott 1918-ig egy másik sorozat is Nachrichte über Verwundete und Kranke (Hírek a sebesültekről és betegekről) címmel, közel 28 000 oldal terjedelemben: ezen adatbázis a sérültekről megadja a sérülésük típusát és azt, hogy a Monarchia melyik kórháza kezeli a sérültet, továbbá a halálozás okát és esetlegesen a temetés pontos helyét.